Az ókori világ hét csodája a történelem egyik első utazási listája. Az építészeti csodák listájának megalkotásának ötlete Alexander Nagy Sándor meghódítása után keletkezett, amely a Kr. E. 4. században ismert, és amely a görög utazók számára hozzáférést biztosított az egyiptomiak, a perzsák és a babiloniak civilizációihoz.
A görög írók nem említik ezeket a műemlékeket „csodaként”, hanem „csúcspontokként” vagy „látványként” (theamata). Minden személynek volt a saját változata a Hét Csodák listájáról. Egyes listák olyan ősi csodákat tartalmaznak, mint a Babilon falai és a Cyrus-palota, a Perzsia királya. A leghíresebb listák közé tartoznak a Sidon Antipater és a bizánci Philon, akik mindketten Kr. E. Napjainkban új hét csodálkozási listát hoznak létre, de ezek a világ eredeti csodái .
7. Halicarnassus mauzóleuma
A Halicarnassus-i mauzóleumot a Perzsa Birodalom kormányzója, Mausolus 353 és 350 között építették. Miután Mausolus meghalt, Artemisia, felesége és nővére (a régióban a szokás, hogy megőrizze a hatalmat és a gazdagságot a családban) úgy döntött, hogy a legkiválóbb sírra épül, amely olyan híres, hogy a Mausolus neve most már a neve minden nagy sír, a mauzóleum szóban. Az építés is olyan szép és egyedülálló volt, hogy Sidon Antipater a világlista eredeti csodáira tette. Az Artemisia csak két éve élt a férje halála után. A hamutartalmú urnákat a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot a 15. században számos földrengés elpusztította. A fennmaradó köveket a masszív Bodrum vár építésére használták.
6. Zeusz szobra az Olympia-ban
Az olimpiai Zeusz-szobrot a görög szobrász Phidias készítette a Kr. E. 432 körül. Az ültetett szobor, mintegy 12 méter magas volt, olyan nagy volt, hogy „ha Zeusz felállna, megütötte a templom tetőjét”. A szobor egy cédrusfa hatalmas trónján ült el, elefántcsont, arany, ébenfa és drágakövekkel. Zeus jobbkezében egy kis koronás Nike-szobor, a győzelem istennője és a bal kezében egy aranybogár, amelyen egy sas ült. Az esetleges megsemmisítés körülményei a vita forrása: Konstantinápolyba szállították, ahol 475-ben tűzben megsemmisült, vagy 425-ben égették a templomot.
5. Alexandria világítótorony
Az Alexandria világítótornya Kr. E. 280 és 247 között épült Alexandria szigetén, hogy éjszaka vezesse a tengerészeket a kikötőbe. A világítótorony nagy tömbjeiből épült, három szakaszból állt: egy alsó négyzetből álló rész középső maggal, egy középső nyolcszögletű szelvénnyel, és tetején egy kör alakú rész. A magassága 120 és 140 méter között (390–460 láb) volt a Föld legmagasabb struktúrái között évszázadok óta. A világítótornyot több földrengés is károsította, és 1480-ban teljesen eltűnt, amikor az egyiptomi építtető épült a világítótorony helyszínén, az elesett kövek egy részével. A sziget neve, melyet építettek, Pharos, végül a világítótorony latin szava lett.
4. Artemisz temploma
Az Epheszosz Artemisz temploma egy görög templom volt, amely Artemisnek, a vadászat istennőjének, a vadon élő állatoknak és sok más dolognak szentelt. 120 évig tartott, és végül a Kr. E. 550 körül készült. Márványból épült, ez volt Sidon Antipater kedvence. Egy Herostratus nevű fiatalember égett a templomot július 21-én, BC-ben, hogy tartós hírnevet érjen el. A felháborodott Efézusok elítélték Herostratusot, és megtiltották, hogy említsék nevét, ami nyilvánvalóan nem működött jól. Ugyanaz az éjszaka, Nagy Sándor állítólag született. A templomot helyreállították, megsemmisítették a gótok, és újra helyreállították. 401-ben a templomot végül elpusztította egy Konstantinápoly érsek vezette tömeg.
3. Lógó kertek
Babilon lógó kertjei a hét csodája leginkább rejtélyei. Néhány történész még azt is megkérdőjelezi, hogy a lógó kertek valódi teremtés vagy költői alkotás voltak-e, mivel a babiloni történelem krónikái nem dokumentálják őket. Állítólag a kerteket Nabukodonozor II. Babiloni király építette 600 körül. Úgy tűnik, hogy építette a kerteket, hogy szívesen vigye a háziasszony feleségét, aki a hazája, a perzsa fák és növények iránt vágyott. A Diodorus Siculus leírta a 22 m magas (75 láb) magas kerteket, amelyek a víz keringtetésére szolgáló gépekkel kiegészültek. A kerteket több földrengés elpusztította a Kr. E.
2. Rodosz kolosszusza
Kr. E. 292 és 280 között épült Rodosz kolosszus óriási szobra volt a görög Helios istennek, melyet Rodosz városában építettek. A Colossus bronzból és vasból készült, és több mint 30 méter magas (107 láb) volt, ami az ősi világ egyik legmagasabb szobra. Ez volt az utolsó hét csodából, amit az elsőnek kellett megsemmisítenie, egy Kr. E. 226-os földrengés miatt. A szobor a térdre csattant, és a földre esett. Egyiptomi fáraó felajánlotta, hogy fizet a szobor felújításáért, de a Delphi oratóriuma félt attól, hogy megsértették Heliosot, és elutasították, hogy újjáépítsék.
1. Giza nagy piramisa
A nagy piramis wat Giza, mint egy egyiptomi fáraó Khufu sírjaként épült, egy 20 éves időszakban, amely Kr. E. 2560 körül tart. A becslések szerint 2, 3 millió mészkő blokkot szállítanak a közeli kőbányákból. A burkolathoz használt mészkő tömböket a Nílus folyón hozták fel. A király kamrájában talált óriási gránit kövek súlya 25-80 tonna, és Aswanból szállították, több mint 500 mérföldre. 146, 5 méteren (480, 6 láb) a piramis volt a legmagasabb mesterséges szerkezet a világon több mint 3800 éve. A Gizai Nagy Piramis az ókori világ hét csodája közül a legrégebbi, és az egyetlen, aki túlélte az idő haragját. Vagy, mint egy arab közmondás: „Az ember fél az időtől, de az idő fél a piramisoktól.”
